| Kezdő oldal | Kapcsolat
SZUFI PSZICHOLÓGIA: A Lélek Tudománya 
A szufizmus pszichológiája fejlődéstani pszichológia, amely a külső környezet helyett a belső világon alapul. Ennek megfelelően hivják a “Lélek Tudományának.”
Maga a “fejlődés” szó francia eredetű amelynek eredeti jelentése kicsomagolni, kibontani valamit. Többféle értelmezése használatos, igy ez a szó jelentheti a következőt: fokozatosan növeszteni, kiterjeszteni, cselekvésre serkenteni, megerősiteni, lassan kibontani valamit.
A Nyugati Pszichológiában az emberi fejlődéstan elsősorban a fizikai, szellemi és társadalmi változások leirásával foglalkozik, amelyek kronológikus sorrendben történnek a tipikus életút folyamán. Más szóval ez egy egysikú, időhöz kötött megközelités, amely elválaszthatatlan a kultúrális háttértől. Ez a megközelités nem ad választ arra, hogy hogyan lehet elősegiteni a kibontakozást, kiterjeszkedést, növekedést, az ember ideál, vagy éppen az ideális társadalom kifejlesztését, annak ellenére, hogy a jelek szerint ilyen irányú erőfeszitésre alapvető szükség mutatkozik.
A fejlődés leirására Nader Angha a mag hasonlatát használja. A fa sorsa benne rejlik a magban. Minden a létezésre készülődik – a törzs, a kéreg, a gyökerek, a levelek, a rügyek – mind benne vannak egy apró magban. Ahhoz, hogy növekedjen, jó talajra és vizre van szükség. Ha a magot nem gondozzák, semi más nem segit, előbb utóbb elrohad, elpusztul annélkül, hogy a tudását hasznosithatná. Ha a talajban kicsirázik, akkor szaporodni fog. Önmagát látja majd el, a mag növénnyé változik, pusztán az által, hogy közvetlenül a Lényegre utalja magát, és nem a többi magtól reméli a növekedését. Nekünk is hasonlóvá kell válnunk. Láthatjuk, hogy a magból levelek lesznek és fa növekedik. Hogy néznek ki a levelek es a fa a mag belsejében? Az apró mag formálja a leveleket. Nem tudjuk hogyan. Azért teremt, mert a Létezés alapjában kreativitást jelent.
Nekünk is van “magunk”, amelyet megismerhetünk. Ez a testünkben él, amely olyan mint a termőtalaj. Mi ez a mag? A mag az Én, az ember igazi lénye. Ez a szivben található. A környezetnek erre kell felkészülnie. A meditáció késziti fel a talajt és biztositja a megfelelő körülményeket a mag számára. Csak egy “Én” létezik, a mag amelyet gondozni kell, hogy növekedjen. Ha felfedezed akkor növekedni fog és minden mást háttérbe szorit. Ez az, amit a vallás Istennek nevez. A növekedés által vesszük észre a tudás valóságát a fatörzsben, levélben, gyökérben, magban — mindenhol. Minden mag számára létezik egy kertész. Oda kell figyelnünk a kertészre. Mindenki magában hordozza az igazságot, amely felfedezésre vár. Ez nem gondolkodás kerdése, hanem a kinyilatkoztatásé. Az “Én” soha nem gondolkodik.
A mag kirügyezik és növekszik, később meg kivirágzik és gyümölcsöt terem. A gyökerek a talajból szivják az fenntartó életerőt, és a növény állandóan a nap felé törekszik, amely elengedhetetlen a túlélése szempontjából. Különféle magoknak nem egyforma időre van szükségük az érettség eléréséhez. A narancsfa négy év után hoz gyümölcsöt, az alma három év után. A zeller két hónap után terem, de a datolyapálma csak 30 év eltelte után. Amikor gyümölcs terem, akkor töltötte be a növény a magban rejlő igéretet, létrehozva a fa igazságát. Különböző növényfajtáknak különböző időre van szükségük a felnőtté váláshoz.
Igy van ez az emberi lénnyel is. A fejlődés annak a kibontakozása, amely eleve létezik a belsőnkben, a lehetőségek kivirágzása. Az ember esetében ez felkészülést is jelent a következő életre. Nader Angha azt tanitja, hogy mindanyiunkban van valami ami az elindulásra ösztökél. Létezik bennünk a tudás, a lelkesedés, a tudásvágy amely magával ragad. Miután átjutottunk a kapun, egybe olvadunk Vele. Ahogy az anyaméhben is, állandóan együtt voltunk. A Mennyei Atya ezek után velünk van — bármit is teszünk, bárhová is megyünk — táplálkozunk, eszünk vagy alszunk. Nem válunk külön tőle. Ha kifejlesztjük a képességeinket és egyesültünk az Isteni Szeretettel, Istennel, akkor mi is végtelenek és örökkévalóak vagyunk. Az élet igazsága és lényege örök és halhatatlan.
Ahogy Hazrat Pir a Béke cimű munkájában fejti ki: “A gyermek születése után azt a tudást fejleszti ki, amely már megvalósult belső lényében. “ Ez a természet áldása. Nem üres táblaként lépünk be ebbe a világba. Pillants a kezedre és gondolj arra, mennyi mindenre használod ezt a hatékony eszközt …mindegyik izmot, csontot és ideget “egy velünk született tudás irányit és nevel” Két másik példa erre az ahogy a hangrezgéseket dolgozza fel a fülünk, vagy a szemlencsénk felnyitása, lezárása a tárgyak megkülönböztetése érdekében. Mindkét esetben meglévő rendszerek kifejlődéséről van szó. Kezdettől fogva rendelkezünk a tudással és a megfelelő eszközökkel, amelyek a járáshoz és beszédhez szükségesek, talán jobban járnánk ha kevesbé tennénk az utóbbit és többet gyakorolnánk az elsőt.
“Mindegyik emberi lény különböző személyi adottságokkal és tulajdonságokkal születik.” Sajnos azonban a gyermekek ki vannak szolgáltatva a család, társadalom és az oktatási rendszer hatásainak olyan emberek közvetitésével akik nincsenek tisztában az oktatás és fejlődés igazi értelmével, igy a helytelen tanitási módszerek a tehetségük és képességeik elhanyagolásához vezet. Mohammad próféta (béke legyen vele) mondja: “Minden egyes emberi lény olyan mint egy bánya — arany, ezüst, vagy drágakő. Hozd felszinre jóságukat annak érdekében, hogy békességet találj.” A Szufi Pszichológia az evolúciós fejlődéshez vezető utat tanitja, amely a belül rejtőző kincs felfedezéséhez vezet.
| Vissza az oldal tetejére | Kezdő oldal
©2008
Sufi Psychology Association®. All rights reserved.
